A mobilkommunikációban az előfizető készüléke (mint rádiós adóvevő) egy bázisállomással (mint egy másik adóvevővel) kerül először közvetlen kapcsolatba. Ez a bázisállomás közvetíti a forgalmat a mobilhálózat központjába, ami megteremti a kapcsolatot a hívó és a hívott között, akár a mobilhálózaton belül, akár azon kívül (például más mobil-, illetve vezetékes telefonhálózatba vagy külföldre). Minden bázisállomás ellát egy bizonyos területet (cellát) a mobiltelefon-készülékekkel érzékelhető rádióhullámokkal, illetve érzékeli a körzetében tartózkodó készülékek jeleit. A bázisállomás kis teljesítményű adóvevő, teljesítménye néhányszor 10 watt, szemben az URH rádió- és tévéadók több százezer wattos teljesítményével. A bázisállomás jeleit tartóárbocokra vagy épületek tetejére szerelt, irányított antennák sugározzák a célterületre.

A celluláris hálózatokban, így a GSM-ben is az egy szolgáltató által lefedett terület ún. cellákra van osztva. Egy cella megfelel egy adótorony vagy ismétlőadók esetén több kisebb adótorony által lefedett területnek. A cella méretét az adó adási erőssége határozza meg. A celluláris hálózatok alapgondolata az, hogy alacsony energiaszintű adók használatával lehetővé tegye a hatékony frekvencia-újrafelhasználást. Ugyanis abban az esetben, ha erős adókat használnának, akkor az adott frekvenciát csak több 100 kilométer távolságban lehetne újra felhasználni.

A celluláris mobil hálózathoz lefoglalt frekvenciasáv cellacsoportok között van elosztva. Ez az elosztás a szolgáltató által lefedett területen cellacsoportonként ismétlődik. Az elérhető rádiócsatornák teljes számban használhatóak minden egyes cellacsoportban, és ez alkotja a szolgáltató lefedett területét. Egy frekvencia, amelyet egy cella használ, pár cellával arrébb is használható, de két, ugyanazt a frekvenciát használó cella között megfelelő távolságnak kell lennie az interferencia elkerülése végett. A frekvencia-újrafelhasználás jelentősen megnöveli a hálózaton lévő felhasználók számában mért kapacitást.

Az eltérő felhasználói sűrűség egy hálózaton belül is eltérő cellaméreteket igényel. A cellaméret függvényében három fő típust különböztetünk meg: a makrocellát, a mikrocellát és a pikocellát. Elsődlegesen a makrocellák valósítják meg a terület lefedését. Antennái leggyakrabban saját tornyon, esetenként háztetőkön, egyéb létező szerkezeteken kerülnek elhelyezésre, mégpedig olyan magasságban, hogy se környező épület, se a terepviszonyok ne akadályozzák a sugárzását. A mikrocellák kisegítő szerepet játszanak a makrocellákon belül, ahol a nagyobb felhasználószám ezt indokolja (pl. főpályaudvarok). A mikrocella antennái az utca szintjén helyezkednek el, általában épületek falán, oszlopokon, stb. Méretük kisebb, ezért legtöbbször a környezetbe ágyazva, észrevehetetlenül szolgálják feladatukat. Sugárzási teljesítményük és hatósugaruk ugyancsak kisebb, mint a makrocellák antennáié.

A bázisállomások helyének meghatározása, a cellás struktúra kialakítása a mobil hálózat tervezésének sarkalatos pontja. Ebből következően a rádiódiótelefon bázisállomások elhelyezésére alkalmas telepítési helyek megtalálása/megszerzése az egyik legizgalmasabb és egyben igen nehéz területe a telephelykeresésnek. Nem elég csak a műszaki követelményeket kielégítő telephelyet megtalálni, hanem olyan telephelyre van szükség, ahol a legkülönbözőbb jogi feltételek is biztosítottak. Gondos előkészítésre és tervezésre van tehát szükség.

* A hálózattervezői szempontok és követelmények pontosítása: a kívánatos telepítési hely körzetének kijelölése, az ún. telepítési kör meghatározása. Meghatározó kiindulási szempont: új tornyot kell-e építeni, vagy meglévő építményre (épületre, műtárgyra) kell-e a rádióantennákat elhelyezni. A meglévő építményeknél szóbajöhet családi ház, többszintes lakó-, iroda vagy más épület, távvezetékoszlop, hidroglóbusz stb.

* A telepítésre kijelölt hely/körzet helyszíni tanulmányozása: az EOV koordináták meghatározása, fényképfelvételek készítése, a helyrajzi számok és tulajdoni lapok beszerzése.

* A telepítési helyéül választandó ingatlan tulajdonosával tárgyalások az adásvételi-, bérleti-, földhasználati, vagy használati szerződés megkötése tárgyában.

* Az építés jogi feltételeit meghatározó helyi és központi (országos) jogszabályok feltárása, az építés feltételeit tisztázó hatósági és más szükséges (előzetes) engedélyek-hozzájárulások beszerzése.

* Amennyiben a helyi építési szabályzat korlátozó előírásai miatt megfelelő telepítési hely nem található, szükség lehet a helyi építési szabályzat, szabályozási terv módosítására.

* Meg kell állapítani, hogy a bázisállomás létesítéséhez - annak paraméterei (antennatartók és antennák méretei) és a központi jogszabályok egyéb előírásai alapján - szükséges-e építési engedélyt kérni.

- A szerződés tárgya
- A bérlő és a bérbeadó jogai, kötelezettségei
- Bérleti díjjal kapcsolatos megállapodások
- Tulajdonjog és átruházás
- Energiaellátás
- A szerződés hatálya
- A szerződés módosítása, megszűnése
- Az állomás lebontása
- Bejelentések, értesítések és felszólítások
- Kártérítés
- Irányadó jog
- Vegyes rendelkezések

A szükséges jogszabályok - köztük az önkormányzatok rendeletei - megtalálhatók az interneten "Nemzeti Jogszabálytár" címen.