|
||||
|
Reumatológiai betegségeknek a mozgásszervek fájdalmával, későbbi mozgáskorlátozottságával és alakváltozásával járó betegségeket nevezzük. Gyakran más szervek, szervrendszerek bántalmai is mozgásszervi tüneteket okozhatnak. A mozgásszervi betegségek gyakran vezetnek a munkaképesség csökkenéséhez és az életminőség megváltozásához; a keresőképtelenséget okozó betegségek között pedig a harmadik leggyakoribb helyet foglalják el. A rokkanttá minősítettek 10%-a szenved mozgásszervi betegségben.
___________________________
A reumatológiai rendelést előzetes bejelentkezés és időpont-egyeztetés után keresi fel a beteg. A részletes anamnésis felvételt (előző betegségek, műtétek, jelenleg szedett gyógyszerek, allergia stb.) követően az aktuális mozgásszervi panaszairól kérdezem a beteget. Ezután megvizsgálom, felveszem a mozgásszervi státusát - panaszaitól függően -, és természetesen szükség esetén reflex- és érzésvizsgálatát is elvégzem. Ha a fentiek alapján a diagnosis még nem tisztázódott, szükség esetén röntgen, ill. laborviszgálatra küldöm a beteget.
A tartós szteroid kezelést nagyon meg kell gondolnunk, hiszen a mellékhatások kifejlõdése miatt nagyon sok, akár halálos szövõdmény is elõfordulhat. Mégis vannak esetek, amikor ennek adására kényszerülünk. A tartós szteroid terápiát szakorvosnak kell indikálnia. Ezekben az esetekben törekedni kell arra, hogy a még lehetõ legkisebb, hatásos dózist adjuk. Ha lehet, a kezelést alternatív módon végezzük, mely a másnaponta való alkalmazást jelenti. Kedvezõbb az is, ha az egyik nap kissé nagyobb, a másik nap kissé kevesebb mennyiséget adunk, Ha lehet, a beteg a gyógyszert reggel, egy adagban vegye be. Tartós szedés esetén rendszeresen ellenõrizni
kell a vérnyomást, vérképet, vércukrot, a szérum elektrolitokat, vérzsírokat. Talán alig van ember, úgy harminc felett, akivel ne fordult volna elő, hogy lehajolt valamiért aztán úgy maradt. Az „áldozat” alig tud ilyenkor megmozdulni és hajlott, merev tartással próbálja a fájdalmat elviselni. A köhögés vagy tüsszentés még elviselhetetlenebbé teszi a panaszokat. Ilyenkor beszélünk lumbágóról. Az isiászos fájdalmak visszatérő rohamokban támadnak, a lumbágóval ellentétben nem korlátozódnak csak a keresztcsont tájékára, hanem az ülepen át az egyik alsó végtagba is kisugároznak. Érzészavarok léphetnek fel, amelyek combra, a lábszárra, sőt a lábfejre is ráterjedhetnek és a végtag izomzatának gyengeségét okozzák, súlyosabb esetben akár átmeneti bénulásos tünetekkel járhatnak együtt. A lumbágóhoz hasonlóan az isiász is merev, védekező tartásba kényszeríti az érintettet, akinek minden mozdulat újabb fájdalmat okoz.
|
DR. NAGY ERZSÉBET REUMATOLÓGUS HONLAPJA ________________________________________________________
Kedves Olvasó! Köszönöm, hogy ellátogatott honlapomra. Dr. Nagy Erzsébet reumatológus vagyok. Az orvostudományi egyetem elvégzése után a budapesti MÁV Kórház belgyógyászati osztályán kezdtem dolgozni. Két év belgyógyászati gyakorlat után úgy éreztem, hogy a reumatológia az Én területem, és ezért a Kórház reuma osztályára kértem áthelyezésemet. A kellő gyakorlati és elméleti ismeretek birtokában reumatológiai és fiziotherápiai szakképesítést szereztem. Ezután évekig gyógyítottam a betegeket a MÁV Kórházban, előbb alorvos, adjunktus, majd főorvosi beosztásban. Közben ortopédiából is szakvizsgát tettem, továbbá megszereztem a jártassági vizsgát akupunktúrából. Tudásomat így bővítve igyekszem egyre többet nyújtani embertársaimnak, segíteni azoknak, akik - sokszor igen fájdalmas - mozgásszervi betegségben szenvednek. Kérem, panaszaival forduljon hozzám bizalommal! ______________________________________________________ Gyakori a fiatalkori reumás ízületi gyulladás, különböző felmérések fél-, egy százalék közöttire becsülik az előfordulását. A felnőttkori megbetegedések több mint 5 százaléka is gyermekkorban kezdődik. Hasonlóan a felnőttkori reumához ebben is lányok betegszenek meg gyakrabban. Van, akinél magas láz, rossz közérzet, fogyás az első tünete, és csak később alakulnak ki az ízületi elváltozások, másoknál „alattomosan”, enyhe ízületi merevséggel, duzzanattal, fájdalommal kezdődik a betegség, és csak ezt követik az általános tünetek.
A betegséget jelenleg véglegesen meggyógyítani nem lehet, de szerencsére már hatásos gyógyszerek állnak a rendelkezésünkre, amelyekkel enyhíthetők, sokszor teljesen megszüntethetők a tünetek. Mi a csontritkulás?
A csontritkulás olyan betegség, melyben a csont vékonyabbá, szerkezete szivacsossá válik, és megnő a csonttörések valószínűsége. A csonttörések leggyakrabban csípőtájon, a gerincben, és a csuklón fordulnak elő. Mivel sem az öregedéssel járó folyamatos csontvesztést, sem a csontritkulást nem lehet visszafordítani, mindenkinek tudnia kell, hogy a csontritkulás kezelésének kulcsa a megelőzés. A csont szilárdságát adó ásványi összetevők közül a kálcium a legfontosabb. A napi étkezésekkel és táplálékkiegészítőkkel 18 év felett 1500 mg kálciumot kell bevinnünk szervezetünkbe. A napi kálciumfelvétel fő forrása a tej és a különböző tejtermékek. A D-vitamin nélkülözhetetlen a kálciumnak a táplálékból való felszívódásához. Napsugárzás hatására testünk képes a bőrben D-vitamint előállítani, illetve D-vitaminnal dúsított tejtermékkel, tojássárgájával, tengeri hallal és májjal vihetünk be D-vitamint a szervezetbe. Az erős csontok építése - 30 éves kor előtt - a legjobb védekezés a csontritkulás ellen. Az erős csontozat fenntartását egészséges életformával érhetjük el. Ha rendszeres testmozgást végez gyermekkorától kezdve, nagyobb valószínűséggel éri el az optimális csonttömegét, mint azok, akik nem sportolnak rendszeresen. Olyan mozgások, amelyek terhelik a csontjainkat, mint a futás, lépcsőzés, tenisz, labdajátékok, balett, RSG, aerobic, csökkentik a csontvesztést és megelőzik a csontritkulást. A hatékony edzésnek legalább hetente háromszor 30-45 percig kell tartania. Az úszás és a kerékpározás jó a szív- és érrendszer egészsége szempontjából, de nem segítenek a csontritkulás megelőzésében, mert nem terhelik kellő mértékben a csontokat. Az erőedzések (pl. súlyemelés, testépítés) a csontokra közvetlenül is hatnak, így lassítják le az ásványi anyagvesztést. A hát és has izmainak erősítése fenntartja a helyes tartást, ami csökkenti a gerinc hosszában az egyes csigolyákra jutó nyomást. Annak ellenére, hogy meggyógyulni nem lehet a csontritkulásból, vannak a csontritkulás kezelésében elfogadott gyógyszerek. A gyógyszerek mindegyike lassítja vagy megállítja a csontvesztést, növeli a csontsűrűséget és csökkenti a törés kockázatát. A dohányzás növeli a csontritkulás kialakulásának valószínűségét. LINKEK
|
RENDELÉS:
Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálat - Reumatológia 1095 BUDAPEST, MESTER U. 45-49. [Megközelíthető a Ferenc körút és a Haller utca felöl.] RENDELÉSI IDŐ: Kedd: du. 13,30-19.30 óra Szerda: de. 7,30-12,30 óra Csütörtök: de. 7,30-12,30 [Háziorvosi beutaló szükséges!] BEJELENTKEZÉS - IDŐPONTKÉRÉS: (06-1) 455-45-81 ________________________________ ELÉRHETŐSÉGEM: MOBIL: (06-30) 231-8306 E-mail: nagy.zsoka@fedezetkft.hu _______________________________
Egy betegség kezelése kapcsán az esetek többségében gyógyszeres terápia jut eszünkbe. Igaz ez a reumatológiában is, hiszen valamennyi, a mozgásszervrendszert érintõ betegségben, azok valamelyik stádiumában alkalmazásra kerülhet, sokszor azonban feleslegesen vagy helytelenül. Egy-egy gyógyszer alkalmazásának átgondolása azért is fontos, mert a mellékhatások megjelenése mindennapos, reális veszélyeket jelenthetnek. A reumatológiai gyakorlatban a fizioterápiás kezeléseket széles körben alkalmazzuk. Ezek azonban nemcsak az un. elektromos kezeléseket jelentik, fontos szerepe van például a gyógytornának, a lokális hideg (jegelés) stb. alkalmazásának is, melyek közül sok otthoni körülmények között is gond nélkül adható.
_________________________________
A férfiak osteoporosisa A férfiak primer osteoporosisát korábban ritka betegségnek gondolták, az újabb epidemiológiai és klinikai adatok azonban jelentős elterjedtségét mutatják. Kisebb populációs mintán végzett densitometriás felmérések szerint a csontritkulásos férfiak száma a nőbetegek számának a felére tehető hazánkban. Az osteoporosisos csonttörések tekintetében a két nem érintettsége némileg eltérő. A csigolyadeformitás incidenciája a presenilis életszakaszban nagyobb a férfiaknál, mint a nőknél, időskorban viszont már nem különbözik a két nemben. A vertebralis törés súlyos formái (teljes compressio, ékcsigolya) férfiakban ritkábban észlelhetők. A csipőtáji törések mintegy harmada férfiaknál keletkezik és ezek mortalitása nagyobb, mint a posztmenopauzás nők hasonló törése esetén. Ennek részben az az oka, hogy a férfiak csípőtáji törései 10-20 évvel idősebb korban jelentkeznek, továbbá korspecifikus mortalitásuk is nagyobb. A csuklótáji töréseknek alig egytizede keletkezik ebben a nemben. |
||
Copyright © FEDEZET Kft. 2005 - Minden jog fenntartva; A weblap a WEB-SET rendszeren üzemel. Készítette a BIT-Hungary Kft. |
||||